Vajon mindent tudsz a kokárdáról?
Felbukkanásának eredete kb. az 1700-as évek végére tehető, La Fayette márki ekkoriban készíttetett kék-fehér-piros szalagszínekből kitűzőt, melyről számos francia és angol festmény is tanúskodik. A franciák divatot teremtettek és a trikolor kokárdát kalapjukra tűzve viselték, evvel is büszkén kifejezve, hogy résztvevője vagy szimpatizánsa a polgári forradalomnak. A korábbi feljegyzések szerint még a végleges Francia zászló megalkotását is megelőzte a korábbi kokárdán viselt színkombináció.
A nemzeti színekben pompázó kitűző átszivárgott Európa más országaiba, sőt még Amerikába is és a 18., 19. Századi forradalmak jelképeivé vált. A magyar hagyomány szerint Petőfi Sándor szerelmétől, Szendrey Júliától, Jókai Mór pedig szintén párjától Laborfalvi Rózától kapta a forradalom estéjére. A francia kokárda viselésével ellentétben nálunk nem a kalapra tűzték, hanem a kabát hajtókájára vagy bal oldalt, a szív feletti részre. Történelmünkben szalagrózsa néven, színes szalagból készített, kör alakú, rózsaformát szimbolizáló kitűzőként honosult meg.
Találkozhattunk főúri jelvényként viselt kitűzőkkel de jelvényeik voltak az iskolásoknak, munkahelyeknek, sőt még az idegenlégiónak is. A 70-es, 80-es években kisiskolások még biztosan emlékeznek a kisdobos és úttörő jelvényekre de diák csoportulások gyakran maguknak is terveztek saját jelvényt. Természetesen címerek és más politikai szimbólumok is megjelentek a jelvények piacán. Az 1980-es években a jelvénymánia beszivárgott az akkori fiatalok pop világába is, eszméletlen hódításba kezdtek a farmerkabátra tűzött Duran-Duran, Sandra, Modern Talking és egyéb sztárokat vagy lemezeiket ábrázoló jelvények. Még a zenei vonalon maradva, a jelvények trendjét a heavy metall rajongók is erősítették a ’80-as és ’90-es években, majd még egy újabb lendületet vett amikor 1987-ben útjára indult a Smiley őrület.
Ékszertöténeti szempontból nézve az emberiséggel kb. egyidőben jelentek meg az első ékszerek, először kagylókból, majd a zsákmányul ejtett állatok fogazatából, csontjaiból készítve. Az ókori Egyiptomban már megjelentek a fémből megmunkált ékszerek, melyek egyelőre inkább nyakláncok, karkötők, hajdíszek, fülbevalók voltak. A rómaiak utáni Európát a történészek sötét középkorként emlegetik, ékszerészeti szempontból azonban koránt sem volt sötétnek mondható. Az ékszerek, melyeket kelták, frankok, gótok, vikingek készítettek mind a motívumok, mind a kidolgozás finomságát tekintve felveszik a versenyt a későbbi korok munkáival is. Ebben az időszakban jelentek meg a divatvilág elegáns kitűzői: a brossok.
Napjainkban, az exclusive ékszermárkák és a fashion világában, estélyi ruhák és elegáns business-like kosztűmök kiegészítőjeként bukkan fel a vörös szőnyegtől a tárgyalótermekig mindenhol. Ballagására, leány-, legénybúcsújára egyaránt ajánljuk.
Cégek, munkáltatók, intézmények, rendezvényszervezők számára vállaljuk egyedi kitűzők készítését.
Az alábbi kis űrlap egyszerű kitöltésével vagy weboldalunk jobb alsó oldalán a Facebook chat alkalmazás segítségével várjuk megkeresésed!
TELEFON: |
|
Műhely és Postacím: | Budapest, 1067 Eötvös utca 26/b. |
Nyitva tartás: | H-P: 09:00-15:00 |
Számlázási cím: | Budapest, 1039 Hadrianus utca 3. III/27. |
E-mail: | info@numizmatik.hu |
Web: | www.numizmatik.hu |
Bank: | CIB Bank |
Számlaszám: | 10700440-27071409-51100005 |
Adószám: | 12945630-2-41 |
Stat. jel: | 12945630-2862-113-01 |
Cégjegyzksz.: | 01-09-711343 |