2020.02.11
Mi köze a numizmatikának Krőzushoz?

Mi köze a numizmatikának Krőzushoz?

Rövid kis érme-történelmi áttekintő
.

Elgondolkodtál már valaha azon, hogy miért pont pénzben fejezzük ki egy termék vagy szolgáltatás értékét? S ha már pénz, akkor miként rendeltek hozzá értéket?

“Gazdag, mint Krőzus.” “Nem vagyok én Krőzus!" Biztosan hallottad már ezeket a mondásokat de nem biztos, hogy tisztában vagy az eredetével.

A pénzérme története egy érdekes és kalandos story. Kezdetekben a fémdarabok mellett számos más anyagot is próbáltak pénzként vagy “egyenértékesként” használni, például: kőpénzt, kősót, de még élő állatot is. A gond az volt velük, hogy sem kereskedelmi, sem vagyontartási céloknak nem feleltek meg. Gondoljunk csak bele, egy élőállat nem fér el a farzsebünkben, sőt még csak nem is osztható. Sőt! vagyonfelhalmozásként elkezdünk élő állatokat gyűjteni, de elhullásukkal hatalmas vagyoni veszteség érne bennünket. Az emberiség nagyon korán felfedezte, hogy a nemesfémek megfelelnek ezeknek a kritériumoknak, így egyre több helyen kezdett elterjedni a pénzként való használatuk. A civilizációk kialakulásának egyik sarokkövévé váltak a pénzérmék. A nemesfémekkel való kereskedelem tisztulása végett megállapításra szorult a pénzérme alapjául szolgáló nemesfémdarab tömege és finomsága, ez azonban a mindennapokban nehézségeket vetett fel. Míg előbbit viszonylag egy egyszerű súlyméréssel meg lehetett állapítani, az összetétel megállapítása a mindennapi kereskedelmet jelentősen bonyolította.Felmerült hát az igény standard, egységes, szabványos méretű és összetételű fémdarabok készítésére. Az ilyen fémdarabok, azaz érmék szabványosságának hiteléül az érmeveret szolgált. Fentiekből adódóan a vert érmék értékét már könnyen be lehetett azonosítani a veret alapján.

Az első vert érméket Lüdiában találták a régészek. Ezeken az érméken csak korai képi ábárzolások voltak, írásos jelölés nem lelhető fel rajtuk, koruk így megbecsülhetetlen maradt. Támpont lehet azonban, hogy egy időszámításunk előtt VI., században épült tempom alatt nagyobb mennyiségű ilyen érmét találtak elásva. Több neves numizmatikus is a legendásan gazdag Krőzus (Kroiszosz) lüd királyhoz köti ezen érmek keletkezését. Valószínűsítik, hogy uralkodói veretek lehettek, melyek később a főniciaiak révén jutottak el és hódítottak teret a Földközi-tenger medencéjében élő népek között is. Hódító útja során eljutott a görögökhöz, majd a Római birodalmon hóditásaival egész Európába. A pénzérmével egyidőben természetesen megjelent az infláció is. Néró beolvasztatta a fémpénzeket és 15%-kal kisebb méretben újra verette őket, a “különbözetből” pedig kifizette az állama tartozásait.

Az első magyar érme 1001-ből, Szent István idejéből való. A leghíresebb pénzverdét azonban csak 1328 körül, Károly Róbert idején Körmöcbányán alapították meg, amit később 1918-ban Budapestre költöztettek.

Az érme, pénzérme vagy fémpénz, mint fizetőeszköz rögzített minőségű és mennyiségű fémből készül. Általában korong alakú, törvény által szabályozott módon, formában, megjelenésben készül. Gyártása általában a regnáló hatalom, uralkodói vagy kormányzói fennhatóság által üzemeltetett intézményekben zajlik, szabályozott módon és mennyiségben.

Napjainkban az érmék készpénz értéke már nem számottevő, hiszen inkább az aprópénzek esetén alkalmazzák, művészeti értéke azonban régen és most is számottevő!

A legtöbb ország mai napig kibocsát nem készpénzforgalmi céllal de értékkel rendelkező emlékérmeket.

Hálánk, megbecsülésünk, tiszteletünk pénzben nyilván nem kifejezhető, azonban egy személyre szabott érme örök emlék lehet a megajándékozottnak, egy általunk nagyra becsült személynek. Készülhet bronzból, ezüstből vagy akár aranyból is. Ajándékunk válhat talizmánná de akár egy generációkon keresztül öröklődő családi ereklyévé is.

Elsősorban intézmények, cégek, rendezvényszervezők részére vállaljuk egyedi érmék készítését.
Kérj ajánlatot most egyedi érme készítésre az alábbi űrlapunk segítségével vagy a weboldalunk jobb alsó sarkában megjelenő Facebook chat alkalmazás segítségével!